Yggdraszill kőrisfa, íme, fák közt az első, mely a tüskebozót fölé nő, felhőkig felérve. Három gyökér gyürkőzik három irányba Yggdraszill kőrise alól.
Snorri Sturlusson. “Prózai Edda”

1.

A Betűk Könyve – nagy játék a nyomdai betűkkel a szóbeli és a vizuális művészetek határán

1.1. Egy igazi könyvben betűknek és képeknek kell lenniük. A Betűk Könyvében a szövegeken kívül sok-sok különleges, semmi másra nem hasonlító kép is van. Ezek azonban nem rajzok, festmények vagy fényképek. Ezeket nyomdai betűkből rakták össze.

1.2. A nyomdai betűk itt teljes szépségüben pompáznak. A betűk szokatlanul nagyok. Érzékelhetőek, akár a kenyér. Gyönyörűek, akár a madarak. A szavakba és kifejezésekbe rendezett nyomdai betűk – nézegethetőek és olvashatóak. A betűtörténetek izgalmasak, mint a kalandregények, és gyönyörűek, mint a régi freskók.

2.

A nyomdai betűk ideje

2.1. Az első nyomdai betűkre véletlenül bukkantunk rá. A poros aszfalton hevertek egy nyomda udvarába vezető kapu közelében. Tenyérnyi, szép nagy betűk voltak, és olyan vastagok, mint egy jobb útikalauz. A keskeny O-t és a talpnélküli T betűt még nézhettük volna valamilyen bútor díszítő elemének, de az írott nagy A és K betűk már nem hagytak semmi kétséget – nyomdai betűket látunk.

2.2. A nyomdai betűkre, mint később kiderült, nem véletlenül bukkantunk. Vártak minket. Az elsőre rátalálni olyan érzés, mint hirtelen a kincses szigetre vezető térkép birtokába jutni.

2.3. A kincskeresést ismerős helyeken kezdtük. Az arhangelszki „Pravda Szevera” újság nyomdájából elhoztunk hat zsák nyomdai betűt egy átmenőben felénk tartó teherautóval. Úgy jó kétszázat a Moszkva melletti Csehovból szereztünk. Két doboznyit Szeverodvinszkből. Háromszázat Ivanovból. Kész. Ideje kitenni a táblát: „Ellenőrizve, nincs több betű.”

2.4. Aztán egyszercsak megtudtuk, hogy a közelben, Moszkva belvárosában áll egy elhagyatott nyomda. Vagy tíz éve itt még nyomdászok dolgoztak, folyt a munka, forrtak a szenvedélyek és a vízforraló… Ez utóbbi még most is ott árválkodik az ablakban, vasból öntve, zölden. Körös-körül korrektúra lapok foszlányai, ütött-kopott nyomdai festéktégelyek, könyvelési számlák. A nyomdában szanaszét betűk hevertek, apró fémből készült betűk, – a nonpareille-től a duplaciceróig, és nagy fából készültek.

2.5. Több ezer nyomdai fabetűt sikerült összeszednünk, épp akkor, amikor 500 éves történetük véget ért. A XX. és a XXI. század fordulóján ugyanis a nyomdákban mindenütt átálltak a digitális szedésre. A nyomdai betűk felett eljárt az idő.

3.

Szó, rajz, technika

3.1. „Ezeket maguk faragták ilyenekre?” – kérdezték a Betűk Könyvének első nézői. Mivel a nyomdai betűk segítségével készítették a nyomatot, ezért az alakjuk a végeredményképp látott betűk tükörképei, válaszoltuk. Elmondtuk azt is, hogy a szövegek szedéséhez kis fém nyomdai betűket használtak. A fából készült, nagyméretű betűkkel pedig reklámokat és plakátokat készítettek.

3.2. A Betűk Könyvében számos betűkészlet elemei megtalálhatóak. És nem is akármilyenek! Az „olasz” betűkészleteknek például vastag és nehéz a talpa. Ez jelenítette meg például a „Minden hatalmat az alkotmányozó nemzetgyűlésnek” követelését. De vannak szecessziós betűkészletek is, magasan futó vizszintes és kecsesen hajladozó vonalakkal. A „groteszk” betűkészlet tekintélyes, mint a tégla. Az „academia” nemes, „könyves” származású, pontosan metszett, értelmiségi betűkből áll. A „gránit” pedig a betűkészletek jampece, az olvadás korszakának műremeke.

3.3. A nyomdai betű lényege, hogy egyszerre tárgy és jel. Az erezetes fa kis darabja szoborba zárva, ami a fizikai test minden tulajdonságával rendelkezik: van súlya, kiterjedése, plasztikussága, és ugyanakkor az írásbeliség jele is, hiszen a nyelv eleme. Betű. Általában így is nevezzük őket. A „betű“ – maga a név, a „nyomdai betű” pedig nem több, mint a beosztás megnevezése.

4.

A betűk visszatérése

4.1. Előző életükben a nyomdai betűk el voltak zárva a világtól. Mint palackba zárt szellem, mint tömlöcbe vetett királykisasszony. Ki is láthatta volna őket a szedőn és a tördelőn kívül? A Betűk Könyvének kellett megszületnie ahhoz, hogy végre valahára megkapják azt a figyelmet, amelyre 500 éves fennállásuk során ugyancsak rászolgáltak.

4.2. A Betűk Könyvét azzal a céllal hoztuk létre, hogy megmutassuk: a betűk csodálatosak, mert összekapcsolódik bennük a művészet, a technológia és a nyelv. És most, hogy a nyomdászatban már lejárt a szolgálati idejük, épp ideje elfoglalniuk méltó helyüket a művészetek terén.

4.3. Sok évvel ezelőtt a tipográfus művészek megtervezték a betűket meg megrajzolták. A nyomdában kézzel fogható nyomdai betűkké váltak: sorok közé szorítva festéket kentek rájuk, majd továbbították őket a nyomóműbe. Sok példányban megjelentek. A nyomdai betűk pedig szépen visszavándoroltak a polcokra, a betűszekrénybe. Aztán a nyomdászatok lecserélték a régi technológiát, és a nyomdai betűknek nyom nélkül el kellett volna tűnniük a föld színéről. Ehelyett a Betűk Könyve projektbe kerültek. Újra a művészek kezébe. A kör bezárult.